Állatbetegségek

Kutya, macska és nyúl betegségek

Myxomatosis
 
A nyulak himlővírus okozta megbetegedése a myxomatosis, melyet leggyakrabban szúnyog, de akár más vérszívó is terjeszthet.
A betegségre az üregi nyulak, illetve az ő háziasított változataik az érzékenyek, így a kedvencként tartott hobbi nyuszik is.
A vírus a vérszívással kerül a bőrbe, majd onnan szétszóródik az egész szervezetben. 7-10 napos lappangás után a fülek, a szemhéjak és az orr bőrének duzzanatát okozzák. Jelentkezik még orrhurutból adódó orrfolyás és kötőhártya-gyulladás is. A kocsonyás duzzanatok nem csupán a fejen, hanem jellegzetesen a végbélnyílás és a nemi szervek nyílásai környékén, de esetenként a test egyéb részein is fellelhetőek.
Sajnos egy vad vírus okozta fertőzés legtöbbször a nyuszi halálával végződik.
Mivel egy gyakran halálos és csak tünetileg kezelhető a myxomatosis, itt is nagyon fontos, hogy inkább a megelőzésre fektessük a hangsúlyt. Létezik a nyuszik számára adható egykomponensű, és kombinált védőoltás is, melyet a szúnyogszezon kezdete előtt érdemes beadatni kedvencének. Ha az ősz meleg, langyos, akkor még egy őszi ismétlő oltás is ajánlott, hiszen a kombinált vakcina elviekben csak féléves védettséget garantál a myxomatosis ellen.
A legelső védőoltást érdemes néhány hét múlva megismételni, hogy erősebb legyen a védettség.
Kedvenc nyuszink vakcinázása tekintetében tehát a kora tavaszi időszakot a legtanácsosabb választani.
 

Kutyák parvovírusos bélgyulladása
 
A parvovírusos bélgyulladás az egész világon elterjedt betegség, főként fiatal kutyák esetében, de idősebbekben is előfordulhat.
A beteg kutyák bélsarukkal ürítik nagy mennyiségben a fertőzést okozó vírust, mely a bélnyálkahártya hámsejtjeiben szaporodik elsősorban, bár kölyökkutyákban a szívizomsejtek is károsodhatnak. A vírus szaporodása miatt a bélbolyhok tönkremennek és ez okozza a vérzéses hasmenést.
Ha a parvovírusos betegség rendkívül akut módon zajlik le, akkor nincs esély a beteg megmentésére egyébként 50% is lehet a halálozási arány.
A tünetek lázzal, étvágytalansággal, ismétlődő hányással, majd kezdetben sárgás, később véres hasmenéssel folytatódnak.
Szerencsére ma már egyre ritkábban találkozunk ezzel a betegséggel, mert bár a vírus továbbra is jelen van, a felelős állattartás jegyében széleskörűen vakcinázunk ellen. A kölyökkori oltások közül ez ellen a betegség ellen oltunk először 6 hetes korban.

FIP - macskák fertőző hashártya gyulladása

 

A világon először az U.S.A.-ban írták le a fertőző hashártya gyulladást és röviddel utána bizonyították azt is, hogy vírus áll a háttérben. A macskák átlagos fertőzöttségét 10-50 % közé teszik. A betegséget coronavírus okozza, melyet a vírust ürítő macska a nyálával, bélsarával, légúti váladékaival terjeszthet és nagyon ritkán a placentán keresztül is túl tud jutni a vírus. Valamennyi macskaféle fogékony a betegségre, de a legérzékenyebbek a fiatal, egyéves kor alatti macskák.

A fertőző hashártya gyulladás után nem feltétlenül jelentkeznek tünetek, hanem az esetek többségében csak hordozókká válnak a cicák. Az estek 5-10 %-ban azonban úgy mutálódik a vírus, hogy tünetekben is megnyilvánuló betegség alakul ki. Ennek első fázisában enyhe felső légúti, vagy hasmenéses kórképek jelentkeznek tünetként. A második fázisban kétféle formája lehet a betegségnek. A nedves formában leggyakrabban a hasüregben, de időnként a mellüregben is váladék halmozódik fel, ami a savóshártyák gyulladása miatt jelentkezik. A száraz forma esetén görcsök, koordinációs zavarok, veseelégtelenség alakul ki.
Sajnos a betegek gyógykezelése kilátástalan. Antibiotikumokkal, folyadékpótlással, immunszupresszív szerekkel meghosszabbítani tudjuk csak a cica életét.

A fenti fertőződések megelőzésére forgalomban vannak a védőoltások, melyek igénybe vehetőek állatorvosi rendelőnkben.

RENDELÉSI IDŐ

HÉTFŐ - PÉNTEK


10:00 - 12:00

15:00 - 18:00


SZOMBAT

10:00 - 12:00


VASÁRNAP

zárva